A Csányi Pincészet Vinotéka elindításával egy olyan, egyre bővülő, értékes közösség megteremtése volt célunk, melyet a jó borok és a kulturált borfogyasztás szeretete tart egyben.
Bővebben »A kezdetek
A környékbeli ásatások bizonyítják a borvidék római kori szőlőtermesztését, és arra is utalnak jelek, hogy a görögök által elterjesztett szőlőműveléssel már az ősidőkben itt élt kelták is foglalkoztak. A honfoglalást (896) követő évszázadokban kialakuló magyar szőlő- és borkultúra több forrásból is táplálkozott, és évszázadokon át, töretlenül virágzott. A 150 éves török uralmat követően az ide érkező szerbek meghonosították a Kadarkát, a később betelepülő németek pedig - a fejlett mezőgazdasági ismeretek és a munkafegyelem mellett - a Kékoportó, valamint a Kékfrankos szőlőfajtákat hozták magukkal, új lendületet adva a villányi bortermelésnek. A Savoyai, Albrecht, Batthyány, illetve később Montenuovo földesúri családok birtokain kibontakozó szakszerű és korszerű mezőgazdaság a borkészítést mesterfokra emelte ezen a területen. Ennek köszönhetően Villány az 1870-es évekre nemzetközileg is híres borvidékké vált. Az itt érlelt borokat Európán túl, Észak- és Dél-Amerikában is sokan fogyasztották.
A nagy fordulat
A Csányi Pincészet elődjét, a Chateau Teleki Borászatot Teleki Zsigmond alapította 1881-ben. A császári és királyi udvari szállító neve a filoxéra vész idején vált Európa szerte ismertté - az általa kikísérletezett, filoxérának ellenálló alanyfajták szelekciója révén. A filoxéra (azaz szőlőgyökértetű) a XIX. század utolsó harmadában végigpusztította Európa szőlőit, de igazi ellenszerét sokáig nem találták meg. Telekinek sikerült elsőként kikísérleteznie a kártevővel szemben meszes talajokban is ellenálló alanyfajtákat a saját ültetvényein. Munkásságát fiai, Andor, illetve Sándor folytatták. Hála az ő innovatív erőfeszítéseiknek, megvalósult a borosgazdák álma: a súlyos vészt sikerült leküzdeni. A Chateau Teleki Borászat később jelentős érdemeket szerzett a szőlőtermelés, a borkészítés, és a szőlőoltványok előállítása mellett, a szőlész-borász szakemberképzésben is.
Villány, A magyar vörösbor hazája
Magyarország legdélebbi és egyben legjobb adottságokkal rendelkező borvidéke a Villányi, mely azonos földrajzi szélességi fokon fekszik a bordeaux-i szőlőtermő terület északi részével. Éghajlata is egyedülállónak számít a szőlőtermesztés szempontjából, ugyanis a Villányi-hegység vonulata felfogja az északról érkező barátságtalan, hideg áramlatokat, ugyanakkor a több oldalról védett déli lejtők melegét felerősíti a Földközi-tenger vidékéről beáramló langymeleg levegő. Szerencsés a szőlőszem, amelyik itt gömbölyödik ki! A Dráva folyó közelsége hajnali harmatot varázsol a szőlőlevelekre, így még a meleg nyári napokon is üdék és erősek az ültetvények. A szőlővirágzásra is pozitívan hat a hajnali harmat, mert az ültetvényekre csalja a beporzásban segítő repülő rovarokat.
Villány, A magyar vörösbor hazája
A hegy mészkőanyaga - melyet helyenként több méter vastagságú, tápanyagban dús lösztakaró borít - nappal elnyeli a meleget, hogy a hűvösebb éjszakákon visszasugározza a fürtöknek. Szársomlyó mészkőtömbje egy óriási "cserépkályhaként" működik. Az éves csapadék mennyisége megközelíti a 700 millimétert, az évi napsütéses órák száma eléri a 2100 órát, a vegetációs időszak átlaghőmérséklete 17,5 °C, mely magyarországon a legmagasabb érték. Nem elhanyagolható jelentőségű a geotermikus hő hatása sem. A szőlő gyökereit alulról melegen tartja, mely szintén ennek a területnek a különlegessége. A Villányi - hegységben ennek köszönhetően, több helyen fakadnak gyógyító hatású hévízek, mint például a közeli, mára már világhírnevet szerzett fürdővárosban, Harkányban.
A fényben is gazdag, szubmediterrán mikroklíma kiváló, zamatban gazdag, tüzes bort adó szőlőt varázsol a tőkékre.
Dűlők, szigorúan ellenőrzött ültetvények
A szőlőművelés döntően befolyásolja a leszüretelt szőlő, s a bor minőségét. Kiváló borok alapja csak egészséges, igényesen művelt szőlő lehet. A Csányi Pincészet ültetvényei a Villányi-borvidék legjobb dűlőin találhatók, ezek közül a legjelentősebbek a Kopár, a Csillagvölgy, illetve a Hársos. Teljes területünk meghaladja a 340 hektárt. Az egyre magasabb minőségi színvonal elérése érdekében, a folyamatosan végzett telepítések során is olyan művelésmódot és termesztéstechnológiát választunk, mellyel a talaj és az égöv adottságait kihasználva a lehető legjobb minőségű termést lehet elérni. A terület, az éghajlat, valamint a szőlőfajták adottságait figyelembe véve határozzuk meg a termelt szőlő mennyiségét is, élve a terméskorlátozás minőségjavító hatásával